Ez a 20 részes történet,egy szerelmi melodráma amely, Shin Joon Young és No Eul szerelmét mutatja be.Az ő románcuk még a középiskolásban elkezdődött,de egy tragikus incidens miatt megszakadt kapcsolatuk.Pár év elteltével újra találkoznak , amikor Joon Youngból egy híres szupersztár míg Eulból egy szabadúszó dokumentumfilm producer lett. De a sors még mindig folytassa kegyetlen játékát,rengeteg titok,akadály gördül boldogságuk útjába és még az idővel is versenyezniük kell..
Személyes vélemény: Atyaságosszentúristen* ...húúúúúh*mély levegő és kifúj*..
Amilyen érdeklődéssel kezdtem bele a történetbe,olyannyira is csalódtam benne..
Először is én nagy happy end-es vagyok,ehhez képest az első 15 percben az arcombavágták ,hogy erre semmi esély FOGADD EL.Na oké..Túlteszem rajta magam,elfogadtam..
A történet a "pofoncsapás után" érdekesen indul el,szépen bemutassák ki-kicsoda mivel keresi kenyerét...és itt meg is állt az amit értelemnek-logikának szoktak nevezni..
Ezután a részeket három kategóriába tudnám osztani :
1. szökdösés a múlt és jelen között,amely érdekes is lehetne ,ha mindent szépen kifejtenének a nézőknek ,hogy egy jó alapot kapjon az egész történet.De,nem mert múltba való vissza kacsintgatást a készítők egyszer csak megunták és bedobták a sarokba ,hogy ezt többet nem is említsük , nézőkben egy csomó kérdést hagyva ..
2.felvonás a klasszikus "Most szeretsz vagy nem? De szeretlek..de mégsem..de bekavar a kedves ahjussi*..de nem tudok hinni neked..aztán eldöntöm,hogy mégis hiszek,de egy alaptalan pletyka és már nem bízom benned,de újra eldöntöm ,hogy veled leszek a következő részig mert akkor biztos,hogy megint jön valami.."a koreai sorozatok 90% -ban lehet találni ilyen finomságot..
3.csoport a tömény szenvedés és amilyen latin-amerikai szappanoperás húzás csak létezik az itt megtörténik,a vége meg hát igen...mondjuk,legalánb ezzel valami értelmet és egy keretet nyert a történet;persze ennél hatásvadászosabban és unalmasabban még se oldhatták volna..
A fő cselekményszál végülis a mindent legyőző igaz szerelem asszem'...de őszintén fogalmam sincs,hogy mit akartak ebből a történetből kihozni, mert ebben a 20 részbe annyi mindent belenyomtak ,régi fájdalmas szerelem..elhagyott gyermek..gyílkosság..bosszú.. börtön..politika..baleset-baleset hátán,ilyen betegség olyan amnézia..és még volna mit sorolni egyszóval wááá..Egyik témát sem tudták,rendesen kifejteni ,hosszabb ideig fenntartani ,hanem innen is egy kicsit ,meg ebből is egy keveset és a vége egy értelmetlen szenvedés főzet lett..
A főszereplők közti szerelem,kémia nem is izgatott úgy nagyon,mert eleve nem értettem,hogy honnan jött ez a mérhetetlen szerelem,főleg Joon ,Young részéről..!?..!?
Na jó,lapozzunk át a két főszereplőnkre..
- A Shin Joon Youngot alakító Kim Woo-Bin: Hát őszintén Woo-Bin volt az egyik nyomos oka ,hogy neki fogtam nézni,de ez nem a neki való szerep..a szenvedés, sírás és komolyság,nem áll jól neki,azok a jelenetek voltak a kedvenceim amikor éppen szívatott valakit,mert akkor valahogy az igazi Woo-Bin tűnik fel avval a pimasz de imádni való mosolyával együtt..Shin Joon-Young a tipikus dorama főhős a nagyképű sérült családi állapottal rendelkező szuper csillag akiért oda van a Koreai Köztársaság női lakosságának 99% -a ,de neki persze egy slampos,hisztis ,életcéltalan nő kell..akibe halálosan szerelmes és mindent megtenne érte,sőt akár a karrierjét is kockáztatná,de persze,ha a helyzet azt kéri képes kemény szavakkal ellökni magától a szeretett nőt ,az ő érdekében természetesen..az a jól megszokott k-drama főhős típus Kim Woo-Bin kiadásban,amelyet a színész jól is hozott
- No Eult alakító Baek Suzy: Jajj anyám...No Eul producer 20 részen át nem csinált egyebet csak ivott,sírt,hisztizett és ordítozott és ezt kezdte és végezte újra..meg újra ,felváltva vagy más sorrendben de ,hogy ne legyen hiányérzetünk mindenik részben kaptunk valamelyikből.Ezenkívül semmit sem tudott megcsinálni,csak a száját jártatta ,de eredményt nem tudott felmutatni és ha nem sikerült valami,jelen esetben neki, egyedül semmi sem sikerült ,ekkor jól leitta magát és sírt valaki után (az apja,Hyun Woo ahjussi,Yoon Joung..)..hát Heeee? Ezennel bejelenteném 2016 legirritálóbb,legidegesítőbb női főhősnő díját kapja No Eul,gratulálok neki,elérte,hogy megbánás nélkül lecsapjam egy légyfogóval Suzy..hát,Suzyt sokan nem szeretik és mondják ,hogy a színészkedés nem neki való..ööhm..izé,lehet igazuk is van,különösebben eddig bajom nem volt a színész..énekesnővel...de most egy darabig dobozolom a szerepléseit..
A történet 20 részen át csak szenved,szenvednek a karakterek,a színészek,a rendező,az operatőr ,a sminkes csaj,a sminkes csaj kutyája,szenvedek én is és mindenki más aki végig nézi ezt a doramát.
Megbánni..nem bántam meg,azért annyira nem rossz a dolog és kitudja lehet,hogy velem van a baj,de Woo Bin miatt nem adtam fel és csak letudtam az a 20 részt..
Újranézném/nézem-e?..NEM! még egyszer nem teszem ki magam ennyi felesleges lélekmarcangolásnak..
Ajánlanám-e? Háááát..esetleg Woo-Bin miatt..vagy akinek nagyon fekszik a sok dráma,meg sírás,szenvedés na meg a drága mexikói szappanoperák klise tömlege,annak ez egy igen kedvére való darab lesz.
Az OST-ok az egyik legértékesebb darabjai a történetnek,ezek tényleg szebbnél-szebbek..talán ez az egyetlen jó pontja ennek a 20 órának..
Magyar feliratért Cintus és Lapishunnak lehet hálákodni!~~Köszönjük szépen!^^
